A tizedik hetet elegánsan skippeltem; leginkább azért nem írtam róla, merthogy a maraton után kellett egy hét amit pihenéssel töltöttem. Minimális biciklizés illetve egy óra úszás volt a program, és mint utóbb kiderült egy jó ideig az volt az utolsó olyan vízben töltött órám ami edzéssel telik, merthogy bezárt az uszi a vírus miatt. Mondanám hogy meglepett, de igaziból nem; sajnos várható volt.

Az uszoda bezárása viszont elég erősen hat a felkészülésre, merthogy az ott kieső időt valamivel fel kell tölteni; így aztán nekiálltam az erősebb biciklis program végrehajtásának. Ennek megfelelően a tizenegyedik hét már 3,5 óra kerékpározást tartalmazott, méghozzá igen kemény gyakorlatokkal megspékelve.

Igyekszem arra is kihasználni az időt és lehetőséget (a teljes karanténig, ha eljutunk odáig), hogy annyit fussak kint amennyit lehet, így a szokásosnál több km-t gyűjtöttem ebben a műfajban is. Nem mondom, hogy ez helyettesíti az úszást (merthogy nem), és azt sem hogy jó dolog így készülni (szintén nem), viszont jelenleg nincsen nagyon más választásom.

Beszéltem külföldön élő versenytársakkal is; ők hasonlóan nehezen élik meg jelenleg a felkészülést és a versenyek körüli bizonytalanságokat is. Mondjuk teszem hozzá, talán ez jelenleg a világban a legkisebb probléma, hogy mikor fogunk triatlonozni; a lényeg hogy levonuljon a vírus.

Nem nagyon szeretek amúgy ezzel foglalkozni, de ahogy tegnap a teljesen néptelen úton bicikliztem, azon járt az agyam, hogy durva ami most történik, és talán most először kezdek ténylegesen "félni" (ez nem jó szó rá) attól, hogy mit hoznak az elkövetkezendő hetek-hónapok.

Végezetül a 11-ik hét számokban:

- Futás 36 km

- Bicikli 105 km

- Erősítés egyszer fél óra