No hát az történt, hogy a felkészülés 24-ik hetének elején (ez május 3-a volt egész pontosan) azt éreztem futás közben, hogy borzasztóan szúr a lábfejem, és a talpam elülső része. Egy ideje már küzdök egy combhajlító sérüléssel, és sanszos hogy addigra jutott a begyulladás olyan fokáig, hogy már húzta az egész lábamat az egész. Ott el kellett hát gondolkodnom, hogy az arra a hétvégére tervezett szekszárdi 30 km-nek nekimegyek-e, vagy inkább életemben először okos leszek, és inkább pihenek otthon.
Az utóbbit választottam, és azt hiszem ezt jól tettem. Lehet, hogy meg tudtam volna csinálni a 30-at, de hogy utána olyan fájdalmaim lettek volna amiket nem akartam megkockáztatni, az biztos, plusz biztos hogy 2-3 hét kiesett volna a felkészülésből is. Így maradt az hogy azon a héten már csak bicikliztem és úsztam, a múlt hetet meg vastagon elpihentem, hogy regenerálódjak.
Egyebekben a felkészülésem egészen jól halad, még ha sokszor nem is a terv szerint történnek a dolgok. Úszásban biztosan nem lettem jobb idén sem, de ezt el is engedtem fejben, és helyette elég sokat teszek most (is) abba, hogy két keréken a lehető legnagyobbat tudjak előre lépni. Érdekes ez amúgy, mert a rengeteg letekert km ellenére nem hiszem hogy 2-3 percnél nagyobb javulás lesz, viszont az nagyon nem mindegy, hogy ezt a kis pluszt mennyi addicionális energia befektetéssel tudom majd kihajtani. Egyelőre úgy néz ki, hogy a normál energia felhasználás mellett tudtam ennyit fejlődni, ami azt jelenti, hogy a futásra még vállalható formában fogok tudni odaérni.
Apropó futás: végre sikerült megvalósítani itt is a variált edzésmunkát. Korábban nagyjából egyen (magas) pulzuson futottam minden edzésemet, de az utóbbi időben sikerült betenni néhány alacsony pulzusos edzést is, illetve ugye vannak magasabb intenzitású napok is, ahogy korábban. Nem mondom, hogy ettől gyorsabb lettem, meg azt sem hogy nem unom végtelenül a lassú futást, de kell ez is.
Ami a közelebbi jövőt illeti, nagyjából két dologra készülök most. Az egyik, hogy megpróbálom vasárnap lefutni a pilisvörösvári félmaratont (teljesen új verseny), a másik pedig hogy nagyjából az utolsó két erős edzéshetet teljesítem és onnantól Keszthelyig már csak fenntartó és regeneráló munkát végzek. Kelleni fog majd egy kis extra idő arra, hogy a combom elfogadható szintre gyógyuljon a verseny előtt, és inkább lemondok egy teljes hétnyi rákészülést, hogy egészséges legyek, vagy legalábbis a fájdalom csökkenjen.
Bónusz: cipőmárkát váltottam, majd tervezek róla beszámolót írni, ahogy idén is összeírom hogy milyen felszereléssel készülök a triatlon szezonra :).
