A maratonon lefutott szuper időnél tettem le a lantot blogolás fronton, de most igyekszem ezt pótolni, mert történt néhány dolog azóta.

Kezdjük a jó részével, a versenyzéssel!

A maraton utáni hetekben két versenyen futottam, a Lupa beach run-on és a Kolonics György emlékversenyen. A közös a kettőben az, hogy mindkettőn váltóban futottam elsősorban, és mindkettőn bronzérmet sikerült elhozni. A Lupán Nórával futottunk közösen, és bár rémisztő sáros volt a pálya és botrányosan szar idő volt, sikerült behozni a váltót tök jól. A Kolonicson pedig nvévivel futottam a félmaraton váltót, és egészen döbbenetes 1:30:07-et hoztunk össze ketten. Ez tavaly sima győzelmet ért volna, most viszont csak a harmadik helyre volt elég... jól mutatja azt amit már sokszor írtam, hogy idén a kevesebb verseny miatt sokkal erősebb tempót megy mindenki a versenyeken. 

Na és akkor folytassuk a nem vidámmal, a betegséggel.

A Kolonics hetében már bújkált bennem valami; gyakorlatilag egész héten azon szurkoltam hogy ne robbanjak le, és tudjak futni a versenyen, mert rohadtul fájt a fülem. Kolonics másnapján még kimentem biciklizni egy 60-ast és bár volt rajtam sapka, éreztem hogy fázik a fülem meg a torkom, és ennek megfelelően sikerült is vasárnap reggel úgy felkelni, hogy szétszakad a homlokom a fájdalomtól. Ezzel párhuzamosan részlegesen elveszítettem a szaglásomat, és ilyen COVID-os időszakban úgy döntöttem hogy az a biztos ha karanténba zárom magam. Ennek megfelelően nem is edzettem, nem is mozdultam ki, jobb a békesség. Szerencsére azóta jobban vagyok, így a héten nekiállok majd újra nagyon lazán mozogni.

Aggasztó a dolog egyébként, és nem csak az hogy engem levert a lábamról (merthogy nem volt veszélyes a dolog), hanem hogy durván nem figyel az átlag lakosság arra, hogy mi is történik körülöttünk. Nyilván mindenki lehet még körültekintőbb, nekünk sem lenne kötelező pl. versenyezni, de ahol kell ott azért a maszkot illene hordani, bármilyen kényelmetlen is... (én sem szeretem, de ha ez kell jelenleg, akkor ezt hordom)

A héten lassú recovery következik, aztán jövő szombaton a hagyományos szezonzáró siófoki (ezúttal fonyódi) futás következik, majd jön a szezon kiértékelése.

Addig vigyázzatok magatokra!!!