Az idei év kicsit nehézkesebb a hosszú országúti tekerések szempontjából, miután nem járunk át Szerbiába (zömében ott edzettem tavaly), de gondoltam ne engedjük el a hosszútávú felkészülésnek ezt a részét sem, így a google maps-on összeraktam magamnak egy útvonalat és neki is vágtam.

A terv az volt, hogy Martonvásárból indulok, majd Baracskánál "dobok egy jobbost" és Válon keresztül Felcsútig megyek, majd utána Csákváron keresztül egy kis kör Gánt felé, és vissza Lovasberény-Velence-Baracska-Martonvásár úton teljesítem a végét a távnak. Előzetes mérés alapján 100-105 km-re számoltam a dolgot, kb. 3,5 órás időtartammal (belekalkulálva az eltévedést, kajaszünetet, miegymást).

Eredeti elképzelés szerint a kollegámmal mentem volna, viszont ő lemondta a dolgot, így aztán reggel 9:40-kor egyedül ráncigáltam ki a biciklimet az autóból Martonvásárban. Eleinte bicikliúton haladtam, majd a városhatárt elhagyva Baracskáig a hetes úton mentem tovább. Az aszfalt minősége helyenként oké, helyenként véleményes, de alapvetően rendben volt. Kellemesen bemelegítve fordultam rá a Vál felé vezető útra, és innen Felcsútig 31 km/h átlaggal haladtam nagyon alacsony forgalom mellett. A Nap csodásan sütött, remekül éreztem magam.

Felcsút után Csákvár felé vettem az irányt, ami az első nehézséget jelentette a túrában. A Vértesboglárig terjedő szakaszon ugyanis a forgalom is durva volt, és volt pár emelkedő is. Utóbbi önmagában engem nem zavar, viszont a nagy forgalommal és vacak útminőséggel kombinálva nem volt a legkellemesebb része a napomnak. Boglár után elfogyott a forgalom, és Csákvárig kellemes tempóban haladtam tovább.

A legjobb része az útnak ezután jött: Csákváron ugyanis Oroszlány felé indultam tovább, hogy Gántra eljussak. Kanyargós-dombos utakon haladtam, és nagyon élveztem ezt a részt annak ellenére is, hogy itt már erősen "befűtöttek", és kezdett borzasztó melegem lenni. Gánton megálltam enni, majd a zámolyi körforgalomig közepesen erős szélben tekertem tovább. Itt kezdtem érezni hogy a légmozgás még kibabrálhat velem; egy-egy ponton már nagyon komoly wattokat kellett hajtani, hogy tartsam a tempót amit kijelöltem magamnak.

Csákvárig vissza közepesen vacak utakon haladtam, majd a településen belül újabb kanyart vettem, és elindultam Lovasberény felé. Erről a szakaszról azt kell tudni, hogy az útminőség erősen "pávés" azaz igen vacak, viszont cserébe a nyílt pusztán kell átvágni, ami széljárás szempontjából nem a legjobb. Nagyon komolyan megküzdöttem, és ez volt az egyetlen része a szombati túrának, ahol a 42mm-es peremű kerék nehézségeket okozott. Többször is bele-belekapott az oldal-szembeszél, és 200watton tekerve is 22-es átlagot tudtam csak menni.

Lovasberényben megálltam vizet felvenni, majd az elágazásnál Kápolnásnyék felé fordultam, és egy 10%-os emelkedő leküzdése után Velencéig tekertem tovább. Ott rövid ivószünet, majd némi falun belüli eltévedés következett, hogy aztán a 7-es úton (és néha a bicikliúton ahol ugye van) folytassam a biciklizést. Nem kicsit volt halálfélelmem a 7esen, borzasztó sz.r ott menni.

Az utolsó pár km már arról szólt hogy Baracskát elhagyva jussak vissza Martonvásárba. Ott még megálltam a barátaimat meglátogatni, akiknek nagyon hálás vagyok itt is, hogy kisegítettek vízzel amibe be tudtam keverni a nálam levő izotóniás port.

Összességében mindenkinek ajánlom ezt a környéket aki szeretne egy hosszút karikázni igazán szép helyeken! Gánt és környéke volt az abszolút top pontja az útnak, de a többi is gyönyörű. Legközelebb talán annyival fogom módosítani, hogy Baracskáról indulok, és visszafele nem Kápolnásnyék felé megyek, hanem Lovasberényből Alcsútdobozig megyek, és onnan vissza az eredeti útvonalon.

Ha tehetitek, nézzétek meg Ti is!