Valamiért abban a zavaros tudatban voltam és vagyok, hogy ejj ráérünk még megtervezni a következő évet (és családi issue-k miatt ez egyébként tényleg picit így is van); erre ma az ebédre várva mondta István kollegám, hogy ő a fontosabb jövő évi versenyeit már be is fizette... szép!

Szóval 2020, nincsenek konkrét terveim, de kinéztem egy elég nagy adag versenyt, hogy mik jöhetnek (jöhetnének) szóba, ha és amennyiben a családi ügyeink is úgy alakulnak, hogy Nóra rendben lesz, és én is mentálisan megfelelő állapotban leszek. Most még nagy a szám, mert szívem szerint hétvégén is triatlonoznék, ha lenne verseny. Tehát a terv hogy kellene legalább 3, de inkább úgy 5 féltávot menni; nézzük mik a szóba jöhető alanyok hazai és külföldi viszonylatban.

Keszthely középtáv:

Szívemnek kedves verseny mint első féltávom, ráadásul a várost is nagyon szeretem. Mellette szól hogy nincsen végtelen messze, egészen konszolidált a nevezési díj idén (khm, nyilván viszonyítás kérdése), a szervezés pedig IM színvonalú volt tavaly is. Ellene szól hogy a bicikli pálya idén kevésbé lesz tele emelkedőkkel, ami nem annyira kedvez nekem, illetve hogy ha a külföldi versenyekből azokat választom amiket most nézegetek akkor a keszthelyi versenyre kb. hulla leszek.

Kaposvár féltáv:

Nem kérdés hogy ha marad a tavalyi útvonal, akkor ott a helyem! Ezúttal már időfutam biciklivel mennék, és szerintem ha valahol elérhető először a hat órán belüli álomhatár az ott lehet. Hátránya hogy a nyár az mindig kicsit nehezebben menedzselhető időszak a nyaralás miatt, tehát megint úgy kell(ene) időzíteni a balatoni utunkat, hogy az illeszkedjen a dátumhoz.

Dunaújváros féltáv:

Tavaly sajnos elmaradt pedig nagyon készültem rá; ha időben távol van minden mástól akkor szóba jöhet. Ha ez és a kaposvári között kell választani akkor már neccesebb döntés...

Balatonman Kenese féltáv:

Azt hiszem a Balatonman team részéről egy jó döntés volt szeptemberre átrakni a versenyt. Az elmúlt két évben rövidtávon indultam, most megpróbálom a közepet, és eddig ez az egyetlen versenyem a 2020-as szezonra, ahova be vagyok nevezve már. Volt olyan kósza gondolat, hogy inkább a speciál távot kellene bepróbálni, de nem erőltetek ilyen maratoni bringákat egyelőre; jó a féltáv!

Challenge Bled:

Május közepi amolyan induló verseny lehetne... ha nem olyan lenne a szint térkép mint amilyen. Az egy elgondolkodtató dolog, hogy akarok-e az év első féltávján olyan biciklis pályán menni, ahol 36 km egybefüggő mászás van. Ne értsetek félre, szeretek emelkedőn tekerni, de biztos hogy brutális lenne a dolog. Mindehhez egy kb. 15 fokos víz és ki tudja milyen időjárás lenne Szlovéniában.

Challenge Samorin:

A Balatonman mellett a másik kvázi fix pont. Benevezve nem vagyok, viszont ha van jó "távolságban" levő külföldi verseny akkor ez biztosan az. A bringás pályát nagyon gyorsnak írja minden leírás, úgyhogy ez szintén olyan féltáv lehet ahol reális tud lenni a 6 órán belüli teljesítés (ha nem lesz 74 fok meleg :)). Némileg ellene szól a horrorisztikus nevezési díj, de gyanítom ott már profit alapon is megy a szervezés...

Challenge Prága:

A Challenge sorozat utolsó kinézett darabja a prágai futam júliusban. Mellette szól hogy vonattal is elérhető távolságban van, Nóra még sosem járt Prágában, össze lehet kötni jóféle nyaralással-sörözéssel, és a Challenge versenyek általában jónak mondottak. Ellene szól hogy a leírások alapján a biciklis rész járhatatlanul szar utakból van összerakva, emiatt jó időt menni kb. lehetetlen rajta.

Ironman 70.3 Reggio Emilia:

Nincs év IM nélkül? Mondhatni igen, és az olasz verseny azon kevesek között van ami elérhető távolságban és árban is van. Az időzítés nem a legjobb (szeptember közepe) munka szempontból, de idén is megoldottuk Szlovénia kapcsán. A bicikli pálya a térkép alapján inkább a síkon erős versenyzőknek (azaz nem nekem) kedvez, de a nevezés mellett szól hogy még sosem jártam Olaszországban, és lenne kedvem megnézni.

Ezek tehát a versenyek amiken "gondolkodom", és elnézve a helyek telítettségét, hamarosan döntést is kell majd hoznom legalább a külföldi versenyekkel kapcsolatosan.

Nem foglalkoztam a rövidebb távokkal, mert ott jelenleg két szóbajöhető áldozat van: Tata olimpiai táv és a fadd dombori sprint. Utóbbi a szokásos éves kollegás elvonulással lenne egybekötve, előbbi pedig amolyan éves kötelező program; remélhetőleg jobb idővel mint tavaly.