Több mint 16 hete kezdtem újra edzeni, és bár az elején nagyon türelmetlen voltam azzal kapcsolatban, hogy mennyire halad gyorsan a "visszatérés", és sokszor nagyon frusztrált is voltam emiatt, most elkezdtem azt érezni, hogy javul az állapotom. Mit is jelent ez?
Kezdjük a nehezével, az úszással. Mondanám hogy ugyanolyan lassú szar vagyok mint voltam, viszont abban jelentős a változás, hogy ezt a nyomorult tempót milyen pulzus mellett tudom abszolválni. Míg tavaly ezen a sebességen (2:40 körüli 100 m) átlagosan 130-145 között volt a pulzusom, most ez a szám 110-120 közé süllyedt le. Ez elég szignifikáns változás, merthogy ezen a szinten sokkal pihentetőbb a vízben. Javult a gyorsúszás is; már nem akarok megfulladni minden második levegővételnél, hanem 100 métert egész jól elúszok simán kettes levegővel. A hármassal még küzdök, de kezd az is összeállni, úgyhogy júniusig az a csoda is bekövetkezhet, hogy akár gyorsban is tudok teljesíteni a távból valamennyit (20 métert tudom...lol).
Biciklin a tavalyi szinten vagyok egyértelműen, sőt talán még picit előrébb is. Jelenleg 190 wattos FTP van becélozva, de érzésre már 200 körül is mennie kéne a dolognak. Ami jobban megy egyértelműen az az emelkedők megmászása (főleg a hosszú, egyenletesen meredek verziók), és síkon is érezhetően könnyedebben haladok, mint egy éve ilyenkor. Ezzel együtt még van bőven tennivaló két keréken, mert az igazán hosszú edzések (70-80-100 km) még előttem vannak, de azzal megvárom a jó időt, mert 3 órát nem fogok a görgőn pörgetni.
Futás... hú, fura egy dolog, hogy ebben voltam a legjobb sokáig, most meg ezzel küzdök a legtöbbet, de a derekam-hátam a legnagyobb terhelést futás közben kapja, és emiatt muszáj óvatosnak lennem. A távolsággal már nincs igazán nagy probléma (18 km is ment a múltkor), viszont a tempó/pulzus páros még nem mindig illeszkedik a saját elvárásaimhoz. Összességében azért javul a helyzet, de 10 km fölött még messze vagyok attól, amire képes voltam régebben. A maraton jelenleg egy teljesíthetetlen célnak tűnik... jó hír, hogy záros határidőn belül nem is fogok elindulni rajta.
Ami a futáshoz még kapcsolódik az két dolog: a 10 km erőfelmérő és a City run.
A 10 km sosem tartozott a nagy kedvenc távjaim közé, de tegnap a céges kihívás miatt mégis nekivágtam, hogy pályán megpróbáljak 45 percen belül futni. Tavaly 43 alatt is ment, így azt gondoltam, hogy a 45 az egy jó cél lehet. Az előzetes tervem az volt, hogy az első 2-3 km-t 4:40 körül futom, és a közepét pörgetem fel picit. A végére meg már elvisz a lendület ugye!
Ehhez képest az első két km 3:57-es tempóval ment le, és innentől ugye döntési helyzet van, hogy az ember vereti ameddig bírja így és drasztikus lassulás mellett megpurcan, vagy megpróbálja kisimítani a tempót egy fokozatos növekvő pace-re hogy bírja végig. Utóbbit választottam, és úgy 7 km-ig egész jól is bírtam, de ott azért éreztem, hogy muszáj pár lépést sétálni + orrot fújni, hogy lendületet vegyek a végéhez. A teljes távolságot végül 41:04 alatt futottam meg, ami természetesen PB, és emellett az 5 km is PB lett (20:13-al). Nem gondoltam, hogy ez sikerülhet most, de azért a 4 fok, körpálya rekortánnal, HOKA Carbon X cipő erősen hozzájárult a sikerhez.
Hétvégén pedig City run... tavaly augusztus vége óta nem futottam félmaratont (akkor is Somorján, ami csak 20 km volt), csak futóversenyen ezt a távot pedig utoljára a sérülésemkor teljesítettem. Egyrészt nagyon várom újra a hangulatot, a tömeget, a versenyzést, másrészt viszont azért egy picit frászban vagyok, hogy ne fussam el, meg hogy rendben menjen minden az első métertől az utolsóig.
A beszámolóval természetesen jelentkezem majd :)
